Milyen nyilvántartást kell vezetni az átalányadózónak?

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet. Ebbe a nyilvántartásba csak a bevételek kerülnek be, a kiadások nem. A bevételi nyilvántartást vezetésének alap szabálya, hogy időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, kell adatot rögzíteni, mely az adókötelezettség teljesítéséhez és annak ellenőrzéséhez szükséges.

A bevételi nyilvántartásokról keveset szoktunk beszélni, mert nincs kötött szabálya.

Éppen ez a kötetlensége adja a nehézségét is, mert mindenkinek magának kell kitalálni, hogyan vezeti az átalányadózós bevételeit. A bevételi nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia.

Véleményem szerint vannak minimális  adatok, melyeket szükségesek a fenti törvényi követelmény teljesítéséhez.

A bevételi nyilvántartás legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

• sorszám,
• a bevételről kiállított számla száma,
• a bevétel összege.
• a bevétel megszerzésének időpontja,
• a partner neve,
• megállapított jövedelem.

Formailag nincs előírva, hogy ennek a bevételi nyilvántartásnak hogyan kell kinézni, vagy milyen eszközzel kell előállítani. Így akár megfelel egy kockás füzet is, ha az tartalmazza a fent bemutatott adatokat.

Az exel táblában a bevételek vezetésének két előnye van.

Egyrészt a táblázat összeszámolja nekünk a bevétel összegét, így kisebb a hibázási lehetőségünk. Másrészt a szűrők beállításával könnyen tudunk a táblázatunkban keresni, és több szempont szerint tudunk listákat készíteni.

Szokták kérdezni, hogy elegendő-e, ha a számlázó programból kinyert exelt használom a bevételi nyilvántartásra.

Ez alapként jó lehet, de ki kell egészíteni még legalább két oszloppal, ez pedig a pénzügyi teljesítés napja, és a kifizetés összege.

A bevételi nyilvántartást nem kell sehová beküldeni, nem kell a bevallások mellé csatolni. De a bevételi nyilvántartásokat nem csak saját használatra készítjük, hanem két funkciója van. Ebből számoljuk ki a fizetendő adók és járulékok összegét, másrészt egy NAV ellenőrzésnél is be kell tudnunk mutatni a bevételi nyilvántartásunkat.

Meddig kell megőrizni a bevételi nyilvántartásunkat?

Mivel az SZJA bevallásba valljuk be az átalányadót, az SZJA Bevallást pedig elévülési ideig ellenőrizheti a NAV. Így az átalányadós bevételeinket is az SZJA bevallással együtt kell megőriznünk. . Így az elévülés határideje a bevallás benyújtásának évét követő 5 év. Tehát a 2023.évi bevételi nyilvántartásodat 2029.december 31 -ig kell megőrizned.

A NAV a bankszámla kivonatokat is kérheti egy ellenőrzés során.

A készpénzes számlákon túl igen gyakori, hogy a vállalkozó a bankszámlára kapja a bevételét. A teljes képhez így nélkülözhetetlen, hogy a bankszámla kivonaton tudjuk ellenőrizni, mikor mennyi bevétel érkezett meg. Ezért a bankszámla kivonataidat is tedd el, vagy digitálisan mentsd le egy mappába, hogy meglegyen.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat is az elévüléséig meg kell őriznie.

Szerinted a kiadási számláidat tudja ellenőrizni a NAV?

Igen. A NAV Online számla rendszere minden általad vásárolt, és számlával bizonylatolt költséged megjelenik a NAV rendszerében. Ezt nem csak arra használja a NAV, hogy a megőrzési kötelezettségedet ellenőrizze, hanem a költség számlák nagysága összefüggést mutat a bevételek összegével.

Ha év közben visszamenőlegesen kikerül a vállalkozó az átalányadózás alól, ekkor átkerül a tételes elszámolás alá. A tételes elszámolási módban a költségeit bizonylatok alapján kell kimutatni és elszámolni.

Ekkor jól fognak jönni a megőrzött költség számlák.