Vannak a hátrányai az alkalmi munkavállalásnak?
Attól függ, hogy éppen milyen szerepben, és milyen
élethelyzetben vagyunk. Az a legjobb, ha minkét szereplő élethelyzetének ez
megfelelő. Érdemes tisztában lenni, ennek a jogviszonynak az előnyeivel és a
hátrányaival, nehogy később a várthoz képest mást kapjunk. Hisz csalódni senki nem szeret.
Hátrányok a dolgozó terhére:
- könnyen és gyorsan megszüntethető az
egyszerűsített munkaviszony, nincs felmondási idő,
nem kell a felmondást írásba foglalni, így ez bizonytalan, és kiszámíthatatlan.
- csak korlátozott napokra köthető, erre hosszútávon nem lehet számítani,
- ha nem tetszel a főnöknek, indoklás
nélkül, azonnali hatállyal felmondhat neked, nem biztos, hogy holnap menni kell,
- nem leszel biztosított, így magad után kell fizetned a "TB-t", azaz nem szerzel jogosultságot betegszabadságra, táppénzre.
- az alkalmi munkavállalás során szerzett
munkatapasztalat, nem jelenik meg a munkahelyi életutadban, mely hátrányos lehet egy későbbi munkavállalásban,
- nem kell a munkaszerződést írásba
foglalni, elegendő a szóbeli megállapodás, így nehezen kontrollálható, és követhető,
- általában szakképzettség nélküli, vagy kevés gyakorlatot igénylő munkakörben szoktak ilyen formában dolgozókat alkalmazni, így kevesebb munkabér várható,
A mentesített keretösszegről, és az adómenetes összeg kiszámításáról
részletesen írok az "Alkalmi munkavállalás szabályai" című tanulmányomban. Itt éred el!
Azért vannak előnyei is az egyszerűsített munkaviszonynak, ami az egyik embernek hátrány az lehet hogy a másiknak éppen előny. A rugalmasság a legnagyobb előnye szerintem ennek a foglalkoztatási formának.
Előnyök a dolgozó javára:
- könnyen, gyorsan megköthető, különösebb
felvételi eljárás nélkül, nincs szükség az előző munkahelyi iratokra sem,
- kevés az adminisztrációt igényel, a személyes iratok bemutatásával, indulhat is az 5-10 perces bejelentés után a meló,
- ha nem tetszik a munka, vagy a főnök, azonnal kiléphetsz, mindenféle kötelezettség nélkül,
- a mentesített keretösszeg alatt kapott fizetés esetén, nem kell személyi jöveteladót fizetni, így legtöbbször ez egy adómentes jövedelem.
- a dolgozó jogosultságot szerez nyugellátásra
és álláskeresési járadékra. Tehát a nyugdíjba beszámít.
- Az adóköteles jövedelem részből családi adókedvezmény, vagy a súlyos fogyatékossági szja kedvezmény érvényesíthető.
Szerintem ezek az érvek elegendőek, hogy eldöntsd, hogy neked ez megfelelő-e. Remélem tudtam segíteni. Még nagyon sok apró, és részletes szabálya van az egyszerűsített foglalkoztatásnak, melyről az " Alkalmi munkavállalás szabályi" című tanulmányomban olvashatsz. Itt tudod letölteni!
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak napi korlátai vannak.
Mivel alkalmi és idény munkáról beszélünk, már az elnevezésből is érezhető, hogy ez nem egy hosszú, korlátlan munkalehetőség. A törvény ezen munkaviszonyban eltölthető napok a számát maximálja, ami az egyik leglényegesebb különbség a rendes munkaviszonyhoz képest.
"Mezőgazdasági idénymunka" és a "Turisztikai idénymunka" napi korlátai megegyeznek.
Azonos felek közötti munkaviszony egy
naptári éven belül, nem haladhatja meg a 120 napot. Tehát ugyanannál a
munkáltatónál, mezőgazdasági idénymunkásként nem dolgozhatsz 120 napnál többet.
Ez egyben azt is jelenti, hogy elmehetsz ugyanerre a munkára még egy másik
munkahelyre is dolgozni, ahol szintén letölthetsz a 120 napot. Munkáltatónként külön-külön kell számolni a napokat.
"Alkalmi munkavállalás" napi korlátai:
- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra.
Ha ezeket a napi korlátokat átléped, a törvény automatikusan rendes munkaviszonnyá minősíti át az egyszerűsített foglalkoztatást. Ez pedig jóval magasabb járulék fizetéssel, és a fent leírt kötött szabályokkal jár.
Hogyan jön létre az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony?
Bejelentéssel jön létre. A bejelentést a munkáltatónak kell megtenni.
A bejelentés úgy történik, hogy a munkáltató a
NAV-nak egy nyomtatványon bejelenti a dolgozó nevét, a TAJ számát, adóazonosító
jelét, és pontosan beírja a napokat, amikor egyszerűsített formában
foglalkoztatja dolgozót. A bejelentés három módon tehető meg. Erről fogok írni legközelebb. Addig is, "Az alkalmi munkavállalás részletes szabályairól " itt olvashatsz!
Mikor kell ezt a bejelentést megtenni?
Mindig munkakezdés előtt kell bejelenteni a dolgozót. Nincs rá szabály, hogy mennyivel előtte kell bejelenteni, csak annyi, hogy előtte. Így akár az egy perccel, egy órával való bejelentés, is jogszerű bejelentésnek minősül. Viszont akár egy másodperccel utána történő bejelentést, már nem fogadják el a munkaügyi ellenőrök. Nekem van ilyen tapasztalatom.
Mivel a rendszer másodperc
pontosan rögzíti a bejelentést, így ez könnyen ellenőrizhető.
A következő bejegyzésemben a bejelentés módjáról fogok írni és hozok egy példát az adómentes keret kiszámításáról.
Ahogy látható annyira azért nem egyszerűek ezek a szabályok. Pontos betartásuk nagy fegyelmet igényel a munkáltatók részéről.
Hogy ne maradj le róla, iratkozz fel a hírlevelemre!
Az alkalmi munkavállalás szabályait 7 pontban szedtem össze. Kattints ide érte!
Készítette: Kovácsné Bakó Katalin- Adótanácsadó, könyvelő
Légy tájékozott az adózási kérdésekben!
Alkalmi munka biztonságosan
Ebben a bejegyzésemben az alakalmi munkavállalás, és a rendes munkaviszony közötti egyezőségeket, és különbségeket mutatom be. Olvasd el!