Az egyeztetést adónemenként végezzük el, mert így teszi a NAV is.
Az adószámlán, még van egy "TIPUS" oszlop, mely megmutatja, hogy milyen pénzmozgás történt az adott tételnél, kicsit szakszerűbben a pénzügyi tranzakció módját.
Ez a pénzmozgás lehetett a befizetés, vagy a kiutalás, vagy átvezetés. A "TIPUS"-hoz tartozó kódokhoz magyarázata a kivonat végén található, melyek az alábbiak:
- 01 befizetés
- 02 kiutalás
- 03 átvezetés másik adónemről
- 04 átvezetés másik adónemre.
A "FZETÉSI SZÁMLAJELZŐ" oszlop pedig annak a banknak a bankszámlaszámát jelöli, ahonnan történt az adó utalása, vagy amely számlára teljesült a kiutalás. Tehát ez többnyire a magánszemély bankszámlája, de lehet például egy letiltás egy kifizetésre kerülő támogatásból történt levonás is.
A "FIZETÉSI SZÁMLASJELZŐ" kódjai szintén a kivonat alján találhatóak meg. Mindenképpen érdemes ezt is megnézni, mert egy meg nem kapott támogatás, melyet a NAV-os tartozásra utaltak, még adóköteles bevétel lehet.
Így adónemenként kapunk egyenlegeket.
Az adószámla végén az adónemek egyenlegéből készül egy összevont egyenleg, melyet nettó egyenlegnek is szokás nevezni.
Ez a nettó egyenleg mutatja meg végül, hogy akkor tartozok-e vagy túlfizetésem van.
Ez a nettó adótartozás számít például a nemleges adóigazolások kiadásánál.
Ha az egyik adónemben túlfizetésem van a másikban meg adóhiány, akkor azt rendezni kell. A legegyszerűbb az adószámlát úgy rendbe tenni, hogy ahol túlfizetés van, onnan átvezetjük az összeget oda, ahol hiány van. Ezt egy átvezetési kérelemmel lehet elvégezni, aminek évek óta ATVUT17-s a bevallás a száma. Ha az átvezetések után is túlfizetésünk van, akkor kérhetjük a kiutalást, ha tartozásunk van, azt be kell fizetni.
A társaságoknak nem csak az adószámláról kell tudni elolvasni a lényeget, hanem a cégbíróságra leadott beszámolóból is. A beszámoló nyilvános, így azt bárki megnézheti.
A 17-as átvezetési kérelemmel rendbe kell tenni az adószámlát!
Ha mi magunktól nem tesszük rendbe, vagy nem jól csináljuk azt, akkor a NAV magától is át fogja vezetni egy idő után a lógó tételeket. Erről tájékozatni fog, többnyire ügyfélkapura, amit nem mindig veszünk észre. De attól, hogy nem tudtunk az átvezetésről, mert nem nyitottuk meg, nem olvastuk el, attól még a felelősség a miénk.
Vannak adónemek, ilyen a személyi jövedelemadó, ahol adóelőlegek szerepelnek egész évben, és ezek az adóelőlegek, az év végi elszámolásnál válnak végleges adóvá. Ez egész évében úgy látszik az adószámlán, mintha túlfizetés lenne.
De nem túlfizetés, csak előleg.
De nem túlfizetés, mert az előlegfizetési kötelezettséget törvény írja elő. Ha ezt a kötelező előleget, vagy én, vagy a NAV átvezeti innen egy tartozást mutató adónemre, akkor innen hiányozni fog az előlegem. Ekkor úgy fog tűnni, hogy nem fizettem adóelőleget, mikor kellett volna. Ez adóhiányt eredményez, melynek adóbírság lehet a következménye.
Az adószámla mindig év elejétől tartalmazza az adatokat, a lekérdezéskor megjelölt időszak végéig. Így mindig nyitó egyenleggel indul. Ha korábbi évet szeretnénk lekérdezni, akkor az adott évből kell megadni az időszak végét, mely jellemzően a naptári év vége.
A NAV mindig lezárja az évet, és visszamenőleg, a megelőző évre már könyvelés nem történhet. Az adatok véglegesek, ezek adják a késedelmi pótlék számításának az alapját.
A késedelmi pótlékról egy külön fejezetben írok.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy az átalányadózás, vagy a tételes költségelszámolás az olcsóbb. Ezt mindenkinek magának kell kiszámolni, hisz minden vállalkozás más számokkal működik.
Mindenkinek van adószámlája, aki nyilván van tartva a NAV-nál.
Neked is, nekem is van!
Ha már ez így van, és nem iratkozhatok le róla, már pedig NEM, akkor jobb, ha tisztában vagyok az azon szereplő adatokkal, és tudom értelmezni, hogy akkor most én tartozok, vagy nekem tartoznak.
Szerintem nagyon nem mindegy!