Átalányadózás 6+1 pontja!

Ha Átalányadózó vagy, akkor ezt a 6 pontot úgy kell tudnod, mint a Kisdobos korszakban, a Kisdobosok 6 pontját. Persze, ha TE ezt nem tartod fontosnak, az sem baj, csak hamarabb kellemetlenségek, és meglepetések fognak érni az adózásban Ja, hogy majd a könyvelőd tudja, és majd megoldja? Igen, van ami helyrehozható utólag, és van, ami nem.

1.Bevételi értékhatár összege az átalányadózásban éves szintre összesítve 2023-ban 27 840 000 Ft.

Ha a bevétel kizárólag kereskedelmi tevékenységből származik, akkor a bevételi határ 139 200 000 Ft.

Bevételi értékhatárba nem számít bele költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatás összege.

Az átalányadózónak a legfontosabb feladata a bevételeinek a pontos nyilvántartása. Ehhez segítségként készítettem egy táblázatot, melyet itt tudsz megszerezni! Kattints a Bevételi nyilvántartó táblázatért!

Ha a bevétel összege év közben ezt az összeget meghaladja, akkor kiesel az átalányadózásból, és év elejére visszamenőlegesen tételes elszámolásra kell áttérni. Ugyan, a KATA sem zárható ki, de annak szigorú feltételei vannak.

Bevételi értékhatárt arányosításítani kell az átalányadózásban a működés naptári napjaira.

Arányosíteni kell, ha:

• az év közben kezdő,
• az évközben a vállalkozást megszüntető,
• az évközben szüneteltetést kezdő egyéni vállalkozó,
• ha a KATA-ból kilépve választja az átalányadzózást.

Az átalányadózónak a bevételeit pénztárkönyvbe vagy naplófőkönyvbe kell vezetni. Ez nem egy kötött nyilvántartás, az adattartalma a lényeges. Lehet papír alapon, digitálisan, vagy könyvelő programban is teljesíteni. Bevételek nyilvántartási módja szabadon választott.

2. Költséghányadok alkalmazásának döntő jelentőségű az adófizetésben.

Az átalányadózás lényege, hogy a költségek összegét a bevételből kell egy százalék számítással meghatározni. A költségek mértéke a bevétel 90%, 80%, 40% lehet. A választható költséghányadot a végzett tevékenység határozza meg, az a tevékenység, melyből a legtöbb bevétel származott. Ha több tevékenységet is végez a vállalkozás, és ezekre eltérő költség hányad alkalmazására jogosult, akkor az alacsonyabb költség hányaddal kell számolni. Ha év közben alacsonyabb költség hányad kategóriába kerül át a vállalkozás, akkor az egész évre az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmaznia.

A 80%-a költséghányad alá tartozó tevékenységek listáját itt találod: Kattints ide érte!

Költség hányadok besorolása

90% költséghányad - Kizárólag kereskedellmi tevékenységet végzők,

80% költséghányad a külön táblázatban szereplő tevékenységek esetében,

40% költséghányad, amelyik 90% és 80%-ba NEM tartozó tevékenységek esetében.

3. A Jövedelem meghatározása a Bevételből, a költséghányadok alapján meghatározott költségek levonásával történik.

A jövedelem a bevétel 10%, vagy 20%-a, vagy 60%-a. Tehát egy egyszerű százalékszámítás, a bevételből.

Mezőgazdasági őstermelő.:

A jövedelem= a bevétel 10 %-a.

Kereskedő egyéni vállalkozó:

A jövedelem= a bevétel 10 %-a.

A 80% besorolás alá tartozó:

A jövedelem= a bevétel 20 %-a.

A fenti kategóriába nem tartozó 40% besorolás alá tartozó összes többi egyéni vállalkozó:

A jövedelem= a bevétel 60 %-a.

Átalányadó adómentes adóalapja változó a költséghányadok alapján.

Az egyéni vállalkozónál adómentes a jövedelem éves minimálbér 50 %-át meg nem haladó része. 2023-ban 1.392.000,- Ft.

Költséghányad: Adómentes bevétel:

40% 2 320 000 Ft

80% 6 960 000 Ft

90% 13 920 000 Ft

4. SZJA előleget az átalányadózónál az adómentes jövedelem feletti részre kell fizetni.

Amíg el nem éri az átalányadóban megállapított jövedelem 2023-ban az 1 392 000 Ft-t, addig nem kell SZJA előleget fizetni.

SZJA adóelőleg fizetés határideje tárgy negyedévet követő hó 12-e, azaz:

• Április 12,
• Július 12,
• Október 12,
• Január 12.

SZJA kedvezmények már az átalányadó előlegnél is lehet érvényesíteni.

Érvényesíthető SZJA kedvezmények:

• A családi adókedvezményt a kedvezményezett eltartottak, és a magzat után.
• Négy vagy több gyerekes édesanyák SZJA kedvezménye, a teljes adóköteles jövedelemre.
• 25 év alattiak, és 30 év alatti anyák adókedvezménye.

5. TB-járulékot az átalányadózó egyéni vállalkozónál és a mezőgazdasági őstermelőnél negyedévente kell meghatározni.

A TB járulék alapja, az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, és elosztva annyi hónappal, ahány hónapban a biztosítási jogviszony akár 1 napig is a tárgynegyedévben fennállt.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál, a TB járulék alapja az SZJA köteles jövedelem, de havonta legalább a minimálbér, vagy a garantált bérminimum.

A járulékok kiszámításához is fontos feladat a bevételek pontos nyilvántartása. Készíttetem egy Bevételeket nyilvántartó táblázatot, melyet itt találsz meg! Kattints érte, és már küldöm is!

Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a minimumjárulék alapja attól függ, hogy a vállalkozó főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Ha szakképzettséget igényel a tevékenysége, akkor legalább a garantált bérminimum után kell járulékot fizetnie.

Nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó - 36 órás munkaviszony melletti - részmunkaidők összeadandók - nappali tagozatos közép-, vagy felsőoktatási intézményben tanuló - az átalányadó alapja után fizeti meg a TB járulékot. Neki NINCS minimum járulék fizetési kötelezettsége.

Nyugdíjasnak egyéni vállalkozónak nem kell TB-járulékot fizetnie.

Családi járulékkedvezmény figyelembe vehető a járulék kiszámításánál, de csak akkor, ha az adott negyedévben eléri az adóköteles jövedelmet, és ha még maradt az SZJA-ból.

TB-járulék mezőgazdasági őstermelő a minimálbér 92 %-a után fizeti a TB járulékot. Ha az előző évi támogatások nélküli bevétele az előző évi minimálbér ötszörösét nem éri el, (2023-ban: 12.000.000,- Ft), akkor az előző évi támogatások nélküli bevétel 15 %-a után fizeti meg a TB.járulékot.

6. Szociális hozzájárulást az egyéni vállalkozó és a őstermelő negyedévente fizeti.

A szociális hozzájárulási adó alapja, az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedéveiben szocho-alapként figyelembe vett összeggel, és elosztva annyi hónappal, ahány hónapban a biztosítási jogviszony akár 1 napig is a tárgynegyedévben.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a szocho alapja az előző sorban leírt összeg, de havonta legalább a minimálbér bér, vagy a garantált bérminimum.

Saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, és nyugdíjas őstermelő egyáltalán nem fizet szocho-t.

Biztosított őstermelő a minimálbér, 2023-ban 232 000 Ft után fizeti a szociális hozzájárulási adót. De ha a tárgyévben a támogatások nélküli bevétele ne éri el az éves minimálbér ötszörösét, ez 2023-ban 13.920.000,- Ft, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

+1. Iparűzési adóban, új kedvezményes szabályt alkalmazhatnak a kisvállalkozók.

Iparűzési adó meghatározása főszabály szerint: Nettó árbevétel, csökkentve eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatással, az alvállalkozói teljesítéssel, anyagköltséggel, kutatás-fejlesztés közvetlen költségeivel. Ezen főszabályt szerint kell adózni, ha nem választja az alábbiakban részletezett kisvállalkozói szabályt.

Kedvezményes KisvállalkozóI Iparűzési adót megállapítást választását szintén az árbevételhez köti a törvény.

Választhatóság feltétele: ha a vállalkozó éves bevétele maximum 25 000 000 Ft, kizárólag kiskereskedelmet folytató átalányadózónál 120 000 000 Ft.

A 12 hónapnál rövidebb adóév esetén, napi arányosítással kell meghatározni a kereteket.

A bevételek pontos nyilvántartásához, kérd az "Átalányadózók nyilvántartási táblát!

Három adózási sávot határoztak meg, az adóalap formájában. Pl, ha az Iparűzési adó 2%, akkor akkor az adóalapot szorozni kell 0 ,02-vel.

Az adóalapra kell kiszámolni az adatt Önkormányzatnál bevezetett iprűzási adó mértékét.

Iparűzési adó alap: 2.500.000,- ha a bevétel 0-12.000.000,- Ft közötti

Iparűzési adó alap: 6.000.000,- ha a bevétel 12.000.001-18.000.000,- Ft közötti

Iparűzési adó alap kiskereskedőknél a felső határ 120 millió Ft-ig.

2023.05.31-ig a 22HIPAK bevallásban kell bejelenteni, ha 2023-től ezt a kedvezményes adózást szeretnénk választani. Évközi kezdésnél a bejelentkezési nyomtatványon kell ezt a választásunkat jelölni. Későbbiekben csak akkor kell bejelentést tenni, ha változik az adó alapja, vagy az adózási

ZÁRÓ GONDOLATOK

Az átalányadózás ismételt választási lehetősége feltételekhez kötött.

Ha az egyéni vállalkozó kilép az átalányadózásból, vagy értékhatár átlépése miatt kiesik, akkor legközelebb megszűntének évét követő 12 hónap után választhatja csak újból az átalányadózást. Ha pl. 2023.szeptember kiesik az átalányadózás alól, akkor leghamarabb megszűnés 2025.01.01

A tevékenység megszüntetése után érkezett bevétel adózása már nem az átalányadózás szabályai szerint történik.

Előfordul, hogy az egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét, és a működés alatt nem érkezett meg minden bevétele. Ha a bevételt a megszűnés után kapja meg, annak adózására már nem az átalányadózás szabályai vonatkoznak.

Ha az átalányadózó a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért bírságot kap, akkor kikerül az átalányadóból. A kikerülés napja, a határozat véglegessé válásának a napja. Ez év végéhez közeledve lehet nagyon érdekes, mert év elejétől visszamenőlegesen teljes évre a tételes elszámolás alapján kell az adót meghatározni.

Készített: Kovácsné Bakó Katalin- Adótanácsadó, Könyvelő

Hasonló tartalmakért iratkozz fel hírlevelemre!